„A lányok sorban álltak, szétterpesztett lábbal.

Integettek a kocsiknak.

Az egyik kezükkel, mert a másikkal a szoknyájukat tartották,

könyökük a híd korlátján...

Négy fiatal pina.

Ki ne lenne rá kíváncsi?”



Mit csinálsz, amíg szüleid a társadalom hasznos tagjaiként

dolgoznak, keresik és költik a pénzt?

Tanulsz és játszol, gyűjtöd a tapasztalatot,

hogy majd te is a társadalom hasznos tagja lehess...

És persze kipróbálod azt is,

amit nem szabad.

Amíg lehet.



A Közöd? kamasz hősei meg akarnak élni, meg akarnak tapasztalni mindent, amit tabuként kezel a civilizáció. Az a gyűlölt civilizáció, amelytől magányosnak érzik magukat akkor is, amikor együtt vannak.

Megélni a gyönyör és a kín, a hatalom és az alávetettség mámorát!

Beleröhögni a halál képébe! Persze lehetőleg a másokéba.



Mert szabadok vagyunk.

„Csont nélkül szabadok.

Nem így születtünk, nem így neveltek minket:

azért vagyunk szabadok, mert azok akarunk lenni.

Igaz vagy sem?”